Archive for the ‘érdekességek’ Category
Egy bennfentes leleplező véleménye a kutyatápokról
január 30th, 2012 | 
Author: 10 dolog, amiről az állateledel-gyártó cégek nem akarják, hogy tudomást szerezz
Egy bennfentes leleplező véleménye a kutyatápokról
1. A száraztáp fő alapanyaga SOSEM hús
Sok reklám ajánlása szerint az… Azért, hogy a hús szerepelhessen a táp összetevői között az elsőként, a gyártók ravasz cselhez folyamodnak. Itt van néhány, amin el lehet gondolkodni:
Elsőként egy „nedves” összetevőt tesznek a listára, ami lényegében egy száraz termék lesz. A hús rengeteget veszít tömegéből, amikor kifőzik belőle a nedvességet. Ez a kibúvó tulajdonképpen a tömegek arcátlan félrevezetése. Minden összetevőt le kellene mérni a szárítási folyamatok végén és azt listázni, hogy a tényleges arányokat láthassuk. Ha az összetevőben azt írják „csirke”, akkor az a feldolgozatlan, „nedves” csirke súlyát jelenti. Vegyük le ebből a 75%-át. Amikor azonban valamilyen „lisztet” írnak, az már jobban fedi a valóságot. (Hozzá kell tenni, hogy az angol „chicken by-product meal” kifejezést is csirkelisztnek fordítják, és a „chicken meal”-t is, ami két teljesen különböző összetevőt jelent.) Mindegyik „by-product” termékről el lehet mondani, hogy sosem volt HÚS, míg a „chicken meal” húsból van. Egy másik trükk, hogy a szénhidrátokat (gabonák) megosztják, így a „hús” kerül a lista elejére. Az összetevőket súlyuk szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni, tehát, ha van 5 kiló csirkéd és 12 kiló rizsed, akkor melyiknek kellene elül szerepelnie listán? Természetesen a csirkének! (ha azt akarod, hogy megvegyék a termékedet) Íme itt van, hogyan is csinálják:
Posted in 
Sok út vezet Rómába:a 4-szeres világbajnok Rony Van Den Berghe előadása
Sok út vezet Rómába ” ezt hangsúlyozta, a 4-szeres világbajnok Rony Van Den Berghe, aki az előadása során többször kijelentette, hogy az ő kiképzési útjának nem feltétlenül kell a legjobbnak lenni.
De éppen ez az „út” és a sikerek mutatják legalábbis, hogy ez az út nyilvánvalóan nem is a legrosszabbak közé való, mert Ronny az első világbajnoki címét Tom van’t Leefdaalhoof-al 1999-ben Baunatal-ban nyerte. Csak 12 év telt el azóta, de ezt az eredményt sikerült ismét elérnie először a Tom fiú Eros von der Mohnwiese-vel, 2004-ben és 2005-ben, és tavaly 2010-ben egy Tom unokával Como vom Bonauer Wald-dal. Ezáltal ő, minden idők egyik legeredményesebb kutyavezetője, így még érdekesebb lehet, a kiképzési elvét megismerni. 2011 július 30-31-n mutatta ezt meg az érdeklődőknek a Grißheim-i HSZ (LG 12 Baden) a jelenlegi világbajnok. Egy olyan időben, amikor az előadások, olyanok „mint a homok a tengerben”, a tanulni vágyó kutyavezetők számára nem egyszerű eldönteni, hogy melyik metódust válassza ki. A 2 napos előadás nagyon gyakorlatorientált volt. Az előadó a tanulási viselkedés és a kutyák motivációjának elméleti ismertetéséről lemondott.
Dr. Mérő Gábor: A kutyák táplálása
Dr. Mérő Gábor: A kutyák táplálása
Engedjétek meg, hogy egy korábbi, a kutyák táplálásával kapcsolatos írásom megosszam veletek ebben a topicban, hátha valakiknek hasznos információkat is tartalmaz.
A kutyák alapvetően húsevő állatok, ezért táplálékuk fő alkotóelemei a hús, illetve a különböző állati eredetű tápanyagok (tojás, tejtermékek, zsír, kötőszövet stb.). Mindezek mellett, a kutyák olyan sikeresen alkalmazkodtak az emberrel való együttéléshez az elmúlt 100-150 ezer év alatt, hogy manapság, táplálékukat jelentős részben növényi eredetű alapanyagok is alkotják (gabonafélék és zöldségek). Ezt bizonyítja az a tény, hogy bélcsatornájuk arányaiban is jóval hosszabb, mint a kizárólag hússal táplálkozó állatok emésztőrendszere (pl. a macskák), és fejlettebb vakbéllel is rendelkeznek, ami pedig azoknak a baktériumoknak ad otthont, amelyek a nehezen emészthető növényi anyagok lebontását végzik.
Napjainkban a kutyák inkább tápot, kevésbé „házikosztot” fogyasztanak. A kutyatápok előnyösek abból a szempontból, hogy hosszú az eltarthatóságuk, könnyű az elkészítésük (hiszen csak ki kell tálalni), és egységes a beltartalmuk, ami mindaddig azonos marad, ameddig ugyanazt a tápot etetjük. Hátrányuk viszont az, hogy általában a kutyák kevésbé kedvelik őket, mint a házi kosztot, felmerül az, hogy „ ki tudja, mit tesznek beléjük”, továbbá sok olyan anyagot tartalmaznak, amelyek alapvetően nem alkotói a kutya természetes étrendjének (pl. kukoricadara). Rendkívül nagy a választék a kutyatápok között, nagyon sokféle van, és nagyon sok árfekvésben. Meglehetősen zavarba ejtő tehát, amikor felmerül, hogy tulajdonképpen milyen tápot vegyünk kutyánknak, és mennyiért?
A válasz: annyi a lényeg, hogy jó minőségű táplálékot egyenek kutyáink!
Sokan úgy ajánlanak, vagy ítélnek meg egy tápot, hogy ez a táp nagyon jó, mert 30/20-as…” ismerős nem? A számok a fehérje/zsír százalékra utalnak. Minél több a táp fehérje és zsír tartalma, annál „erősebbnek” minősül. Ez nem (egészen) igaz. Nem (csak) az számít, hogy mennyi a fehérje a tápban, hanem az, hogy milyen az a fehérje, és abból mennyi szívódik fel a szervezetben, mennyi értékesül. Ezt a százalékos arányból nem lehet megmondani. Fehérjét előállítanak baromfi toll-lisztből, és baromfi ürülékből is… de ugye senki sem szeretné szép szóval mondva – baromfitrágyával etetni a kutyáját? A munkakutya tápok, amelyek zsírban gazdagok, nem a mi munkakutyáinknak vannak kifejlesztve. Munkakutyának nevezzük általában a pályamunkára fogott sportkutyákat, vagy a szolgálati kutyákat. De nem ők azok a munkakutyák, akik fokozott zsírkiegészítésre szorulnak kalória bevitelük fokozása végett. A szánhúzó-kutyák, amelyek napi többtíz km-et vontatnak kemény hidegekben, vagy a valóban terelő juhászkutyák, melyek egész nap hajtják a nyájat minősülnek azoknak az ebeknek, akiknek valóban többlet energiára van szükségük. Egy sportkutyát zsírral dúsított táppal etetve könnyen meg lehet betegíteni. A kutyák hasnyálmirigye, különösen a német juhászkutyáké, nagyon érzékeny „szerkezet”. Annak gyulladása (pl. a túl zsíros táp miatt) fatális következményekkel járhat. Én azt javaslom, hogy kutyáink (jó minőségű) eledele ne tartalmazzon 18-20%-nál több zsírt.
Véleményem szerint, a következő módon lehet eldönteni, hogy egy kutyatáp jó minőségű-e avagy sem, függetlenül az árától és a köré kerített reklámoktól.
A küllemtenyésztés hatása kutyafajtákra
Küllemtenyésztés hatása kutyafajtákra, a rövidfilm elsősorban a német juhászkutyára koncentrál.
Kutyák szolgálatban
Számos kutyaképzési forma hódít a világ különböző pontjain. De míg a módszerek különbözőek lehetnek, addig a lényeg, vagyis a kiválasztási szempontok megegyeznek. Ennek megfelelően a rendőrség kutyás szakemberei két csoportba szortírozzák a potenciális egyedeket: vagy a jó kutya, vagy a rossz kutya csapatába sorolják be őket.
Bármilyen egyszerűnek tűnik a kiképzett kutyák besorolása, a feladat a „JÓ KUTYA, ROSSZ KUTYA” címkézésnél sokkal összetettebb. Míg a kiállításokon a külső jegyek alapján döntik el, melyik eb nyakába akasztanak érmet, addig a szolgálati társaik viszonylatában a küllem számít a legkevésbé értékelhető adottságnak.
Vajon mitől lesz egy kutya jó a rendőrség osztályozása alapján? Milyen tulajdonságok tesznek értékessé egy szolgálatra jelölt ebet? Read the rest of this entry »
Vendégségben a Kiképzési Főfelügyelőnél, Günther Diegel-nél
Vendégségben a Kiképzési Főfelügyelőnél, Günther Diegel-nél
„nem úgy nézek a kutyáimra, mint sporteszközre”
Az SV-Zeitung felkereste otthonában, Bredow-ban (Berlintől nem messze lévő város) a Kiképzési Főfelügyelőt, Günther Diegel-t.A most 55 éves Günther 1966-ban lépett be az SV-ba, miután már 1962 óta aktívan versenyzett boxerekkel.Már a boxereknél is tenyésztett:”Fegyelmezőben nekem a boxerek nem voltak elég ösztönökben állandóak, ezért tértem át a németjuhászkutyára.”- emlékezik vissza azokra az időkre. Az eddigi sportkutyás élete során több mint 40 kutyát képzett ki, bizonyítván ezzel azt is, hogy a helyi szervezet kiképzőmunkájának ő a felelőse.
Mint aktív helyi szervezeti segéd 1976-tól, mint tartományi oktatósegéd is aktív.
A Belga Ring sport története
Belga Ring
A Belga Ring vagy másik ismert nevén a Belga Ringsport egy őrző-védő vagy másképpen fogalmazva szolgálati kutyasport, melyet az NVBK (Nationaal Verbond van Belgische Kynologen), KKUSH” (Koninklijke Kynologische Unie Sint-Hubertus) felügyel mint a KCB azaz a Belga Kennel Club tagja.Ez a legrégebbi és az egyik legkeményebb védőkutya sport a világon, a sportot teljesen a belga malinois (Mechelse dog) kutya fajta uralja.A Ringsport nagyon közeli kapcsolatban áll a Belga Rendőrséggel és a Belga Hadsereggel, mert a legtöbb szolgálati kutyájukat a Belga Ring sport szerint kiképzett kutyák közül vásárolják és a Belga Rinsport elvei alapján képzik is ki őket.
A Belga Ring sport története
1700 körül Belgiumban elkezdtek kutyákat alkalmazni segítőként és társként a városőrök munkájának megsegítésére, ezek a kutyák azonban semmilyen kiképzéssel nem rendelkeztek. Ezzel egyidőben használatban volt egy középtermetű, gyors és nagyon intelligens kutya az összes ismert szín és szőrtípusban, ezt a kutyát birkanyájak terelésére használták. Itt kezdődött minden, ez az ősi belga pásztorkutya volt a kiindulópontja a Ring sportnak.
1880-ban néhányan kutyabemutatókat kezdtek tartani belga juhászkutyáikkal. Ez nem sport volt, pusztán egyszerű pénzkeresés: vonzd emberek gyűrűjét (innen a „ring” szó a sport elnevezésében) magad köré, kápráztasd el őket bemutatóddal és keress pénzt vele!
Az egyik kiképző, Edmond Moecheron rendkívül sikeres volt az ő “Rendőr- kutya” bemutatóival, mely bemutatókat három belgajuhászkutyájával (Dax, Nic és Miss) és őrző-védő segédjével adott elő a közönség számára, ma már őt nevezik a Ring sport atyjának.
Hamarosan egyfajta világszámmá, különleges attrakcióvá nőtte ki magát, kutyás bemutatókat tartott minden elképzelhető társadalmi eseményen, napilapok címlapjára került, a többi kiképző pedig elkezdte másolni a bemutatóit. Ő és még sokan mások rengeteg kutyabemutatót tartottak szerte Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és még sok egyéb országban…
A belga juhászkutya és kiképzőik munkája által lenyűgözve Ernest Van Wezemael aki Ghent városának rendőrfőnöke volt, alapította meg az első szolgálati kutyakiképző iskolát Ghentben, 1899-ben. Rövid időn belül írt egy szakkönyvet is a kutyák rendőrségi munkában történő alkalmazásáról, melynek hatására több ország, például Franciaország, Anglia, Egyesült Államok, Brazília küldött rendőröket a Ringsport kiképzési metodika elsajátítására valamint az így kiképzett kutyák megvásárlására. Az első Ring sport verseny Belgiumban, 1903-ban került megrendezésre Mechelen városában, talán ez volt minden idők legelső Ring sport megmérettetése. A verseny előírások nem voltak ekkor még teljes mértékben meghatározva, de minden induló csapat az általa elérhető maximális teljesítményt nyújtotta.
Az első „előre megírt” szabályok szerinti Ring sport rendezvény 1908-ban került megrendezésre. A szabályzat a következő gyakorlatok elvégzését írta elő:
- szabadon követés: 20 pont
- egy tárgy visszahozatal: 5 pont
- tárgyvédelem a kutyavezető jelenléte nélkül: 5 pont
- akadályugrás: 10 pont
- árok átugrása: 10 pont
- vezető védelme: 15 pont
- kutyavezető által a kutya számára kijelölt segédek megtámadása: 10 pont
- tárgy kihozatala vízzel teli medencéből: 15 pont
90 pont volt az elérhető maximum.
Az első Nemzeti Ringsport Bajnokságot a Belga Kennel Club szervezte, Brüsszelben 1913. június 21-22-én.
Az első “Belga Bajnok” a híres groenendael “Jules du Moulin (LOB 2884)” volt. Ő lett az 1914-es év bajnoka is. (A szabályzat azóta többször megváltozott, de az összes gyakorlat a show része a máig használatban lévő modern versenyszabályzatban is.
Megjegyzés: az I. világháborútól 2000-ig csak és kizárólag belga juhászkutya (malinois) nyerte el a címet a következő kivételektől eltekintve:
- 1927-ben egy tervuren “Torry de l’Ombrelle (LOB 11172)”
- 1960-ban és 1961-ben szintén egy tervuren “John (LOB 76361)”
A legjobb helyezés, amit belga juhászkutyán kívüli fajta elért egy második hely volt, melyet egy bouvier fajtájú /Bouvier des Flandres/ kutya név szerint “Sicky der Begijntjes (LOB 56425)” tudott megszerezni 1950-ben.
1926-ban a KMSH (mára beleolvadt a KKUSH-ba) megszervezte első saját bajnokságát, Belga Nagydíj néven (Grand Prix of Belgium). Az első győztes egy malinois szuka volt: “Sadi (LOSH 13537)”. Ezalatt Franciaország is megszervezte a saját ring programját, a Francia-ringet, Hollandia pedig a KNPV-t.
Megjegyzés: 1926-tól 2000-ig csak malinois fajtájú kutya nyerte a Belga Nagydíjat a következő két kivételtől eltekintve:
- 1929-ben egy Groenendael “Nerolo (LOSH 22277)”döntetlen elérve egy malinoissal, Boby de Bruyere-Fraipont-tal (LOSH20859)”. Nerolo 1931-ben ismét el tudta nyerni ezt a címet.
- 1952-ben egy tervuren, név szerint “Xavier (LOSH 141222)”, tulajdonosa J. Vandenbroeck volt nyerte el a címet.
A legjobb helyezés amit nem a belga juhászkutya fajtájába eső kutyával el tudtak érni a Belga Nagydíjon 1935-ben egy második hely volt melyet egy németjuhász kutya “Swito (LOSH 61915)”, illetve 1952-ben szintén egy második hely volt melyet egy bouvier(Bouvier des Flandres) fajtájú kutya Vuw (LOSH 141222) ért el.
1963 végére egy osztódási folyamat kezdődött a KMSH munkakutyáinak világában. Sok Ring sporttal foglalkozó munkakutya klub döntött a különválás mellett a NVBK (Nationaal Verbond van Belgische Kynologen) – neve alatt. Ezt követően egy malinois, Kiener (LOSH 197867), aki megegyezett azzal a kutyával mely 1963-ban Belga Nagydíjat nyert, megszerezte első helyét az új szervezet bajnokságában és elnyerte az első NVBK címet 1964-ben. Szintén ez a kutya nyerte el az NVBK címet 1966-ban és 1967-ben. (Kiener volt minden idők legnagyobb Belga–ring sztárja. 1961-ben született, Belga Nagydíjat nyert 1963-ban még mielőtt két éves korát betöltötte volna!)
Megjegyzés: 1964-től 2007-ig kivétel nélkül csak malinois fajtájú kutya volt képes elnyerni az NVBK címet. Az NVBK csak malinois kutyákat használ mert ez az egyetlen fajta mely képes versenybe szállni a bajnoki címért a nehéz feladatok miatt. Néhány ember megpróbált versenybe szállni más fajtával is de sosem jártak sikerrel.
Hasonló szervezetek:
- Belgian Ring (NVBK, KMSH and KCB)
- Campagne
- French Ring
- Dutch KNPV
- Mondio Ring
- Schutzhund
- K9 Pro Sports
- American Street Ring
- Protection Sports Association
- Service Dogs Of America
Forrás:
Belga NVBK bajnoksag-2010
Angolul a sportág ismertetése a Wikipédián:
http://en.wikipedia.org/wiki/Belgian_Ring
Fordítása folyamatban…
Egy kutyafajtákat bemutató könyv 1915-ből
Dogs of all nations:
Egy kutyafajtákat bemutató könyv 1915-ből… érdemes a fajtákat végiglapozgatni, milyen is volt régi megjelenésük majd 100 évvel ezelőtt!
http://www.archive.org/stream/dogsofallnations00masorich#page/n0/mode/2up
Kutyaszánverseny 1800 kilométeren
85 éve aranyásók életét mentette meg a futam.Most vasárnap rajtol a világ leghíresebb és leghosszabb távú kutyaszánversenye, az alaszkai Iditarod. A 12 kutyás fogatokkal 1800 kilométert kell megtennie a versenyzőknek. Mint az Extrém.hu cikkéből kiderül, a versenynek ugyanolyan történelmi előzményei vannak, mint mondjuk a maratonfutásnak. 1925-ben aranyláz tombolt Alaszkában, Iditarod városa pedig ellátóközpontként üzemelt a tengerpart és az aranyásó-telepek között: Read the rest of this entry »